23. Megadom magam

Lehet, hogy épp az életed múlt Tabin, meg azon, hogy kinyitja-e neked az ajtót. Féltél, de valahol már beletörődtél, hogy ha akarod, ha nem, most Shuya-é leszel. Menekülni késő volt, hiszen körülbelül húsz méterre volt tőled a motorjával. Belefáradtál a kopogásba, így feladtad a harcot. Az ajtónak dőltél, és vártad, hogy utolérjen a végzeted. Shuya ördögi vigyorral közeledett feléd. Már ettől kirázott a hideg. Életed fontosabb részei pörögtek le előtted. Halálfélelemmel vártad, hogy egykori iskolatársad és orvosod odaérjen hozzád. Lassabban teltek a másodpercek, mint ahogy gondoltad. Hamar túl akartál esni az egészen, ha már úgyis megerőszakolnak, legyen gyors és járjon a lehető legkevesebb fájdalommal.
- Igen?!
Nem hittél a fülednek. Tabi állt az ajtóban kómás fejjel. Kinyitotta, az utolsó pillanatban. Villámsebességgel betoltad és kulcsra zártad az ajtót.
Megölelted és szorosan hozzábújtál. Tabi nem tudta mire vélni ezt az egészet, meglepetést okoztál neki. Mellkasába fúrtad fejedet és ott sírtál.  Tabi nem értette a dolgot, inkább csak átölelt. Dörömbölést hallott, így kicsit fülelt.
- Nyisd ki ____! Úgyis tudod, hogy az enyém leszel.
- Ki ez a barom? – mormolta Tabi.
Nem válaszoltál, így elengedett és kezével a nappaliba terelt. Kinyitotta az ajtót és meglátta Shuyát. Rettentő ideges lett, amiért anno rád mászott, ezt megismételte a klubban és most még követett is. Nem bírta fékezni indulatait és ütni kezdte zaklatódat. Miután jól megleckéztette, utánad ment a házban. Olyan sérüléseket szedett össze, hogy valószínűleg élete végéig megemlegeti.
A biztonság kedvéért bezárta az ajtót, majd utánad sietett. Vitt neked egy pohár vizet, majd melléd ült.
- Bántott? Ugye nem…
- Nem, nem erőszakolt meg. De ha nem nyitod ki az ajtót, talán már nem lennék. Én… köszönöm.
Megint megölelted. Nem tudtad türtőztetni magad, és nagyon hálás voltál neki. A könnyeiddel küszködtél, de nem érdekelt, hiszen lényegében megmentette az életedet.
Magához húzott, kiélvezte, hogy megint megölelhet, még ha csak egy kis időre is, de megint közel voltatok egymáshoz. Magadba szívtad édes illatát, ami már nagyon hiányzott.
- Ne sírj! Már vége van. Szerencsére nem volt semmi komoly. – próbált nyugtatni.
Közben fejedet simogatta. Kicsit eltolt magától, hogy megnézze, hogy vagy.
- Letusolhatnék? – kérdezted szipogva.
- Persze, tudod mi merre van.
Muszáj volt egy ilyen után mindent lemosnod magadról, beleértve Shuya szagát is. Rosszul voltál tőle, és attól, hogy pár perce meg a karjaiból szabadulva futottál, ahogy csak bírtál. Körülbelül egy órát álltál a tusolóban, és a forró víz hatására megnyugodtál kicsit. Törölközőt ugyan találtál, de mivel már nem laktál itt, és semmi ruhát sem hagytál Tabinál, így nem tudnál mit felvenni. Az izzadt, koszos ruhádat mégsem veheted vissza.
Kimentél a nappaliba, hogy megkérdezd, mit vehetnél fel. Tabi csak ült, és nézett ki a fejéből. Talán gondolkodott. Nyilván nem értette, hogy mit akarsz ott, miért nála tusoltál le. Pedig a válasz egyszerű volt. Nála biztonságban érezted magad.
- Tabi! Tudnál adni valami ruhát? – pirultál el.
- Persze, hogy tudné… - fordult feléd- Ejha!
- Mi az? Mit bámulsz? – hajtottad le fejedet.
- Nem emlékeztem rá, hogy ilyen szexi vagy egy szál semmiben. Vagyis tudtam, hogy az vagy, de… Hű!
- Ne csináld már, nem vagyunk együtt! – mosolyogtál kicsit.
- Igen, már nem vagyunk együtt. – halt el hangja- Szóval, mit akarsz felvenni?
- Teljesen mindegy, valamit, amit tudsz hanyagolni egy kicsit.
Odaadod neked, egy pólót, meg egy melegítőgatyát, mivel nem akartál bokszerben lenni. Kínosan érezted magad, végül is a volt barátodnál voltál. Mikor át akartál öltözni, Tabi bent maradt a szobában.
- Khm. Kimennél?
- Már kevesebb ruhában is láttalak. – kacsintott.
- Kifelé! – mondtad nevetve.
Nem hitted el, hogy ilyen kevés idő alatt ismét tudtatok együtt nevetni. Átöltöztél és kislisszoltál a nappaliba.
- Jobb lesz, ha most megyek. – mondtad.
- Nem akarsz maradni? Már elkezdtem a vacsit, mindjárt elkészül.
- Nem akarok zavarni, így is sokat tettél értem, és még azt sem tudom, hogy háláljam meg.
- Nem azért csináltam, hogy hálálkodj, hanem azért, mert…
- Miért?
- Mert én még mindig szeretlek.
- Tabi én… nem tudom, mit mondhatnék. Nem működött köztünk. Sajnálom, mert én is szenvedtem, de most már ez a valóság.
- Jó neked.
- Tessék?
- Te csak szenvedtél. Én még most is. Minden áldott nap, mikor felkelek, érzem, hogy valami hiányzik. A legtöbb ember nem tudja, mi hiányzik neki, de én tudom. Az, hogy nem vagy mellettem, mikor felkelek. Egyszerűen nem tudok mit tenni, hiányzol.
- Te is nekem. – gördült le egy könnycsepp az arcodon- Úristen, egy bőgőmasina vagyok. – nevetted el magad.
Tabi megmosolygott, örült, hiszen neked sem volt könnyű. Persze nem a nyomorodnak örült, hanem annak, hogy nem közömbös még neked.
- Tudod, mikor megláttalak a klubban Shuyával szörnyen féltékeny lettem, de magamba fojtottam mindent. Aztán, mikor YB-vel ölelkezve találkoztunk egyszerűen elborult az agyam. Nem értettem, hogy te hogyan tudtál olyan gyorsan elfelejteni. Sajnálom, de túl forrófejű vagyok.
- Én meg hisztis. Amíg csak barátok voltunk, minden egyszerűbb volt, szóval talán jobb, ha csak barátok leszünk.
 Nem bírta türtőztetni magát Tabi, így magához húzott és szenvedélyesen megcsókolt. Meglepettségedben nem tudtad, hogy reagálj, eltoltad magadtól.
- Sajnálom, elragadott a hév és…- mentegetőzött.
Nem érdekelt a dolog, csak álltál és nézted egy kis ideig. Nem hallottad azokat, amiket mondott, csak gondolkodtál. Vettél egy mély levegőt és ajkaira tapadtál. Most te lepted meg Tabit, de hamar viszonozta a csókot. Hajába túrtál és nyakába kapaszkodtál, ő pedig az oldaladat simogatta. Nekinyomott a falnak, így mélyítettétek el a csókot. Combodat simogatta és belemarkolt a fenekedbe. Megfogott és az ágyhoz vitt. Pillanatok alatt ledobtátok magatokról a ruhákat. Rettentően kívántátok egymást, így mindenféle előjáték nélkül Tabi beléd tolta férfiasságát és őrült tempót diktált. Már a puszta jelenlététől is a hideg futkosott a hátadon. Miközben egyenletesen mozgott benned, melledet csókolgatta és nyakadat szívogatta a dupla élvezet érdekében. Egyik keze levándorolt finom érintések kíséretében a csípődhöz, majd csiklódat kezdte ingerelni.
- Tabi… nem bírom tovább!- lihegted.
Pár percen belül hatalmasat élveztél, de Tabi nem állt meg. Még gyorsabb tempót diktált. Ölébe ültetett, és így helyezett rá férfiasságára. Őrült jó volt, igazán mélyre tudott hatolni benned. Megtalálta a G-pontodat is, aminek hatására hatalmasat nyögtél.
- Ahh Tabi, ezt még egyszer!
- Tetszik? –vigyorgott rosszfiúsan.
- Ne szórakozz velem Choi SeungHyun! Még! –kiáltottad.
- Kérj meg szépen! – húzta az agyadat.
- Kérlek, Tabi!
Nem kellett neki több, hasra fordított, felemelte a csípődet és lassan, nagy lökéseket mért alfeledbe. Minden egyes lökéssel közelebb értél a második orgazmusodhoz. Tabi ismét gyors tempóra váltott, mire te egy hangos sikollyal elélveztél. Néhány pillanattal később Tabi is elért a csúcsra és beléd élvezett.
Megfordított és egy puszit nyomott arcodra. Felöltöztetett egy pólóba és bugyiba, majd ő is felvette a bokszerét. Kifutott a konyhába, ahol még épp időben vette le a tűzhelyről a vacsorát. Megterített, és amíg pakolt, kilopakodtál hozzá. Megkopogtattad a vállát, mire megfordult.
- Még mindig úgy gondolod, hogy maradjunk barátok?
Megcsókoltad és a pulthoz nyomtad. Hajába túrtál és mellkasához húzódtál. Finoman harapdálni kezdted a száját, majd elmélyítetted a csókot, ő pedig hagyta, hogy te dominálj. Elszakadtatok egymástól, és egy darabig még szemeztetek.
- Nem válaszoltál, kicsim.
- Azt hiszem, te már eldöntötted. – mosolyogtál.
- Tehát te nem akarod? – vágott sértődött fejet.
- Hogyne akarnám? Tabi! Te vagy az az ember, aki nélkül képtelen vagyok élni. Te aranyoztad be a napjaimat és nélküled üres vagyok. Te vagy az egyetlen ember, akinek teljesen megnyíltam, és akinek mindenemet odaadtam. Mikor meghallottam a dalt, napokig nem tudtam létezni. Annyira azt érezted, amit én. Melletted érzem biztonságban magam. Bármit is teszel, neked megadom magam. – fakadtál ki.
- Imádlak, kicsim! Remélem, tudod, hogy te vagy nekem az egyetlen. – mondta, majd megcsókolt.